Híres tudósok és megfigyeléseik, alapvető összefüggések, galaxisok, neutrínók és exobolygók.

A DNS-molekulák két polinukleotid-láncból állnak, amelyek egymás körül feltekeredve jellegzetes kettőshélix-szerkezetet alkotnak. A kettős hélixben a két polinukleotid-lánc távolsága állandó, és a szerves bázisok a hélix belsejében rejtőznek. A két láncot a bázisok között kialakuló hidrogénkötések tartják össze. A bázispárképzés szigorú szabályok szerint történik: adeninnel szemben timin, guaninnal szemben pedig citozin állhat. Az adenin és a timin között kettő (A=T), a guanin és a citozin között három hidrogénkötés (G≡C) jöhet létre. A kettőshélix-szerkezet miatt a DNS kevéssé reakcióképes vegyület. Így kémiai összetétele a sejt élete során többnyire nem változik.

Maghasadásnak nevezzük azt a magfizikai folyamatot, amikor egy atommag két vagy több kisebb atommagra bomlik fel. A keletkező atommagok tömege nem feltétlenül azonos, de egymással összemérhető, ezért az α-bomlást nem tekintjük maghasadásnak. Maghasadás során energia szabadul fel, ami egyrészt a hasadási termékek (kisebb tömegszámú atommagok és szabad neutronok) mozgási energiájában nyilvánul meg, másrészt azonnali γ-sugárzás is keletkezik.

A pénz értékét kezdetben az anyaga adta. Ezt nevezik árupénznek, legsikeresebb formája a nemesfém érme. A papírpénz kezdetben pénzhelyettesítő volt: értékét a nemesfém fedezet adta. A rendeleti pénz értékét a kibocsátó által vállat garancia adja. Ez egyrészt a kibocsátott mennyiség korlátozását, másrészt a pénz árukra és szolgáltatásokra válthatóságát jelenti.